Száz százalék

Andreas Nilsson boldog, hogy a svéd válogatott eddig remekel Katarban és reméli, hogy sérülések nélkül, a jelenlegi formában tudják folytatni a világbajnokságot. A hibázni szinte képtelen beálló elárulta, mi a receptje a kiváló lövési mutatókhoz és még a tetoválásairól is megosztott néhány dolgot.

 

 

Az eddigi benyomásaim pozitívak. Nem mondhatom, hogy Katar különbözik a korábbi helyektől, ahol már jártam versenyzőként. A hotelben alszunk és eszünk, ott töltjük a mérkőzések közötti pihenőnapunkat is. Amit viszont kiemelnék, hogy nagyon tetszik az itteni tél.

 

Igen, úgy érzem, jó formában vagyunk, fitten, kiválón működtünk együtt a pályán, a védelmük remekelt és igazán felszabadultak vagyunk.

 

Nem tudom. Kicsit az edzés, a gyakorlás is, de amikor lövök, mindig a kapust nézem. Talán ez a kulcs.

 

Fiatalnak érzem magam, de a lejátszott meccsek tekintetében már nagy tapasztalatom van. Mondhatom, hogy évről-évre fejlődtem a lövések hatékonyságában is.

 

Régebben voltak példaképeim, az ő játékukat mindig csodáltam, de most már inkább az adott ellenfél kapusát elemzem a mérkőzések előtt. Megvizsgálom, mik a bevett mozdulatai, hogy reagál különböző szituációkra. Ez sokat segít.

 

 

Megvannak a favoritok, mint mindig. Biztosan nem csodálkozol a listámon, amelyen Dánia, Franciaország, Németország és Izland szerepel. De bárki okozhat meglepetést, sok erős együttes van, amely megnyerheti a világbajnokságot.

 

Remek csapatunk van, de ez egy hosszú verseny. Ha mindenki egészséges marad és megtartjuk az eddigi lendületet, akkor jó esélyeink vannak.

 

Valójában nincs olyan rajtam, ami csak a kézilabdához köthető. Csináltattam már feliratokat, de ezek mindegyike olyan, ami számomra bír jelentéssel. A tetoválás függővé tesz, vannak terveim már a következő néhányra, de kézilabdáson még nem gondolkoztam.

 

A társaimnak azt szeretném üzenni, hogy folytassák a kemény munkát. A szurkolóknak pedig csak azt tudom mondani, hogy ők a legjobbak az egész világon. Sosem tapasztaltam még azt, ami Veszprémben jellemző, csodálatos, hogy a szurkolók végigéneklik a találkozókat és még utána is az arénában maradnak ünnepelni. Gyertek továbbra is a meccsekre és buzdítsatok minket, egészen a Bajnokok Ligája négyes döntőjéig!

 

Szöveg és fotó: Varju Veronika