Roglai interjú Ljubomir Vranjessel

Eddig hogy tetszik Szlovénia és a roglai létesítmények?

Szeretem Szlovéniát, nagyon is. Tetszik a környezet, az ország és az emberek is barátságosak. Majdnem tökéletesek a lehetőségeink az edzésre, természetesen mindig lehetne jobb, de összességében nagyon meg vagyunk elégedve mindennel.

Mik a benyomásai az edzőtáborban végzett munkáról így, egy hét után?

Azt gondolom, hogy nagyon rendben van. A játékosok természetesen fáradtak, de nagyon jól edzenek és a motivációjuk is az egekben van. Keményen dolgoznak, motiváltak és látni rajtuk, hogy jól érzik magukat. Eddig nagyon jól alakul ez az előszezon.

Hogyan néz ki egy átlagos nap Roglán?

Reggel 7 órakor kelünk, majd 7:30-tól 4 kilométeres futás következik. Ezután reggelizünk 8:15-kor, majd reggel 10-kor újabb edzés jön, ami vagy futás vagy konditerem. Ezután ebédelünk, a játékosok alszanak egyet és délután 5 órakor megint edzünk este 7ig. Nyolc órakor vacsora, majd alvás. Másnap pedig kezdjük előröl.

Mi az edzőtábor fő célja?

Nem sokat kézilabdáztunk még eddig. Most a legfontosabb a fizikai felkészülés. Futás és az erő megszerzése az előttünk álló szezonra.

A 3 új igazolásunkat hogyan látja eddig? Hogy megy a beilleszkedésük?

Nagyon jól és gyorsan halad a beilleszkedésük. A régebbi srácok nagyon jó fejek és ez nagyban könnyíti az újak dolgát. Mindhárman ugyanúgy edzettek, mint a többiek. Az egész csapat nagyon jól dolgozik.

Milyen az általános hangulat a csapaton belül? Sok mosolygós képet láthattunk a közösségi oldalakon...

Én egy olyan edző vagyok, aki először a csapatot építi. Ezután építhetjük fel magunkat és az általunk játszott kézilabdát. Ez eddig nagyon jól megy, mindenki egy irányba húzza a szekeret, és maga, valamint a csapat számára is jó döntéseket hoz. Így lépdelhetünk csak előre. Nagyon boldog vagyok attól, ahogyan a játékosok viselkednek és egymást segítik az edzések alatt.

Mi volt számára eddig a legviccesebb pillanat? Milyen volt például egy bobban ülni Schuch Timuzsinnal?

Amikor Timuval boboztam, az nem csak vicces, de ijesztő is volt. Nevettem, de csak kínomban, ahogyan a bobbal száguldottunk lefelé több, mint 1200 méteres magasságból. Vicces volt, de egy picit félelmetes is.

Mi fog történni az edzőtábor utolsó napjaiban?

Ma még van egy edzésünk, aztán holnap az egész programot újra megcsináljuk. Péntek és szombat este közösen vacsorázunk, majd lesz egy kis csapat építő tréning. Nem lőném le előre a poént, biztosan láthatnak majd róla fotókat a szurkolók. Annyit elárulhatok, hogy sportolni fogunk és többet is megismerünk Szlovéniából.

Köszönjük a beszélgetést és további jó munkát kívánunk!

Köszönöm szépen!