Az MKB Veszprém KC-nak komoly törlesztenivalója van a BL-nyolcaddöntő március 17-én (vasárnap, 17 óra) tartandó „odavágóján” a spanyol Reale Ademar León ellen, mert mint emlékezhetünk rá, az előző kiírás hasonló periódusában Császár Gáborék balszerencsés körülmények között estek ki leendő riválisukkal szemben. A mieink tisztában vannak azzal, hogy a hispánok kerete azóta nagyban kicserélődött, alaposan meggyengült – hovatovább verhető –, így van esélyük arra, hogy a kinti, speciális atmoszférájú „betonteknőben” olyan eredményt érjenek el, amire alapozhatnak a jövő hétvégi visszavágón.
Bármilyen aspektusból közelítünk a legrangosabb kontinentális tornasorozat közelgő eseményéhez, mindig oda jutunk ki, hogy a két mérkőzésből álló vetélkedésnek a veszprémiek a favoritjai. Ha a történelemkönyveket lapozzuk fel, azt látjuk, hogy a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában eddig fél tucatszor „randevúztak” a felek: etekintetben öt–egyre vezet az MKB VKC. A jogelőd Fotex KCV 2002. tavaszán oda-vissza legyőzte a Spanyolország északnyugati részén székelő klubot (22–27; illetve 30–18; egy Zlatko Saracevic névre hallgató „figura” huszonkét gólt lőtt a negyeddöntő százhúsz perce alatt; Diaz „csak” tizenkettőt), akiket 2009. februárjában szintén vendégként és vendéglátóként is elpáholtak (28–26, illetve 31–28; a középdöntőben tartott Marko Vujin–Eklemovics Nikola „gólversenyt” előbbi nyerte meg 17–14-re). Ne szépítsük, a mieink tavaly tavasszal saját magukat ejtették ki a nyolcaddöntőben, a magyar kedvencek „itt is, ott is” többször megnyerhették volna az összesített párharcot. A kinti összecsapás kétharmadáig három-négy góllal vezettünk, aztán a hajrára – annak következtében, hogy sokat voltunk emberhátrányban – elkészültünk az erőnkkel. Mikor a leóniak „kinyitották” a védelmüket, s emberfogásra tértek át, összekuszálták a sorainkat, ráadásul a cseréink sem frissítették a csapatot. Gulyás Péterék jó és taktikus játékkal a visszavágó jelentős részében is kezükben tartották az irányítást, a vetélytárs fölé kerekedtek. Ám Mocsai Lajos vezetőedző együttesétől a hajrában újfent elpártolt a szerencse: az ibériaiak a „mérlegkészítéskor” egyetlen gól különbséggel (28–31; illetve 27–25; 56–55) búcsúztattak bennünket.
A kalkulusokon túl aztán lehetne értekezni arról is, hogy az 1956-ban alapított, 2001-ben spanyol bajnokságot, egy múlva Király-kupát, 1999-ben és 2005-ben pedig KEK-et nyert Reale Ademar León már nem az a gárda, amely az ezredfordulót követően volt, melyben olyan hírességek kaptak helyet, mint a spanyol Alberto Entrerrios, Juanin Garcia, José Javier Hombrados, Iker Romero, Ruben Garabaya és Demetrio Lozano, hogy a légiós horvát Petar Metlicic-ről, a dán Kasper Hvidtről, a norvég Kristian Kjellingről, a szerb Dragan Skrbicről, az argentin Eric Gull-ről, a szlovén Uros Zormanról és a svéd duóról, Staffan Olssonról és Magnus Anderssonról meg ne feledkezzünk. Csak zárójelben, a jelenlegi veszprémi keretből korábban Mirko Alilovic és Laluska Balázs is iparkodott náluk.
A leóniak előző évi köre mostanra szinte teljesen kicserélődött, állítólag a költségvetésük közel egymillió euróval csökkent az idei szezonra. Ennek tudható be, hogy legutóbb mifelénk járt csapatukból Antonio Garcia Robledo a francia PSG Handballba, a szlovák Martin Stranovsky és Cabello Montoro az FC Barcelona-Intersportba, a szerb Dalibor Cutura a román HCM Constantába, Vecilla Ferrer a spanyol BM. Atletico Madridba, a horvát Venio Losert a lengyel KS Vive Targi Kielcébe, a brazil Felipe Borges a francia Montpellier Agglomeration HB-ba szerződött, míg az orosz Denis Krivochlykov visszavonult.
Noha a spanyol bajnokságban a barcelonaiakat tizenegy, a madridiakat pedig hatpontos hátránnyal – a harmadik helyen – követő Reale Ademar León a zajló idényre átalakult, a BL-nek eddig kiemelt figyelmet szentelt. Az A-jelű hatosukban úgy lettek negyedikek, hogy odahaza „ikszeltek” a német SG Flensburg-Handewittel (29–29), a szintén HSV Hamburgtól épphogy kikaptak (26–28), a montpellierieket pedig kétszer is mattolták (29–27; illetve 30–28). A BL-csoportjában végül hét pontot gyűjtött műhelyt tehát nem szabad lebecsülni. Manolo Cadenas vezetőedző gárdájában főként az irányító-lövő Carlos Ruesga (a zajló BL-ben 48 gólnál jár), a beálló Gonzalo Carou és a balátlövő Leoz Goni köré épül a játék. Az ő semlegesítésük kulcskérdés lehet, de érdemes számon tartani a rutinos kapuvédőt, Inaki Malumbrest, váltótársát, a horvát Matej Asanint, a balszélső Alvaro Cabanast, a brazil balátlövőt, Raul Campost és a bosnyák beállót,Vladimir Vranjest.
– Nem szabad lebecsülni a Reale Ademar Leónt, még akkor sem, ha a jelenlegi játékerejük meg sem közelíti a régebbit – hangsúlyozták az elutazás előtt a veszprémi sportolók, akik természetesen érzik annak a súlyát, hogy mindenki őket tartja a nyolcaddöntő favoritjának. – Nyilvánvaló, hogy számokat nem mondunk, csak annyit, hogy bízunk a továbbjutásunkban. Ha azt nyújtjuk, amire valójában képesek vagyunk, akkor jegyet válthatunk a nyolc közé. Nem vitás, nagyon csalódottak lennénk, ha másmilyen végeredmény születne – már csak amiatt is, mert mi nem csupán a negyeddöntőbe kívánkozunk... Emlékszünk rá, hogy tavaly milyen sokkot kapott a közönségünk, hogy a spanyolok utolsó találata után percekig néma volt a Veszprém Aréna. Ellenfelünk egységes, jó csapat, szóval észnél kell lennünk, nem engedhetünk meg magunknak hullámvölgyeket. Miután várhatóan minden labdáért meg kell majd küzdenünk, csak a feladatra koncentrálva, homogén közösségként kell működnünk. A védekezés mellett fontos, hogy tudjunk lerohanás-gólokat szerezni, akár az első, akár a második hullámból.
Az MKB VKC szakmai stábja az első hatvan perc előtt úgy foglalt állást, hogy tisztelettel tekintenek az ellenfélre, melynek fiatal átlagéletkorú csapata a BL-csoportkörben okozott meglepetéseket. – Nehéz mérkőzésre számítunk – mondták, mert egyrészt a vetélytársnak agresszív védőfala van, a játékosai gyorsak, labdaszerzés után sebesen indulnak meg, a Palacio Municipal néven „futó” csarnokukban pedig a szurkolók mindig nagy nyomást helyeznek az aktuális riválisra (a leóni csarnoknak híres-hírhedt atmoszférája van, zajos betonkatlan, általában négy-ötezer drukkerrel – a szerk.). Ezért is örömteli, hogy sorainkban mostanra mindenki megtalálta a helyét, a szerepét.
A leóniak taktikájából alaposan felkészült MKB VKC az első felvonásban olyan eredményt érne le, aminek révén a jövő szombati visszavágón nem fenyegetheti veszély a továbbjutását. A spanyolok is reálisan látják az esélyeket: „…a veszprémi együttes nagyon erős, nehéz lesz őket legyőzni. Idehaza élvezzük ugyan a híveink biztatását, de most kevesebb sanszunk van ellenük, mint egy évvel ezelőtt” – írták az ibériai lapok.
Ha már ők is ezzel jönnek, akkor tényleg nekünk áll a zászló. Még jó, hogy Nagy Lászlóék ismerik a holló, a róka és a sajt meséjét…
Király Ferenc
Végezetül egy kis hangulatkeltő videó Donnie Brascótól: