„Nagyon örülnék, ha el tudnánk hozni a két pontot”
− Még csak a szezon elején járunk, de mindenki érzi a lábában meg a testén az ütközéseket, az ütéseket, igaz, ez az ellenfelekről is elmondható. Az olimpia utáni év mindig nagyon nehéz, olyan, mintha két szezont egybe játszanának le azok, akik ott voltak Tokióban, ők még inkább fáradtak lehetnek. Nagy a terhelés, de bírnunk kell.
− A PSG ellen fantasztikus hangulatú meccsen borítottátok a papírformát. Honnan jött ez a kirobbanó forma?
− Szerintem nem is játszottunk olyan igazán nagyon jól, csak a mérkőzés bizonyos periódusaiban. Viszont a Veszprém Arénának a mai napig olyan hangulata van, hogy akárki is legyen az ellenfél, nem lehet más a cél, mint a győzelem. Küzdöttünk a végsőkig, ez volt a siker kulcsa most is: még a hajrához közeledve, négygólos hátrányban sem adtuk fel.
− Azt sejthette mindenki, hogy szombaton se lesz könnyű dolgotok: egyrészt a Ferencváros már a múltban is többször megszorongatta a Veszprémet, másrészt alig 48 órátok volt felkészülni. Milyen volt belülről ez a mérkőzés?
− A Fradi ellen mindig szenvedünk, nagyon jó, fiatal csapatról van szó, amely évről-évre fejlődik. Amúgy is hajlamosak vagyunk rosszul kezdeni a meccseket, szombaton is így történt, ráadásul rosszul is folytattuk, így a félidőben már négy gól volt a hátrányunk. A tűzzel játszunk, nem lehet minden meccset a második félidőben megfordítani. Jobban kellene kezdeni a meccseket, és akkor egyszer talán mi vezetnénk négy góllal a félidőben. Természetesen tudtuk, hogy nehéz lesz meccs, fáradtak voltunk, de a lényeg, hogy begyűjtöttük a két pontot.
− Mi lehet az oka, hogy ilyen sok időbe telik, mire eléritek az „üzemi hőmérsékletet”?
− Jó kérdés… Mondjuk a PSG ellen épp jól kaptuk el a rajtot.
− Valóban, ez inkább a bajnoki meccsekre jellemző.
− Ne legyünk álszentek, nyilván nehezebb felpörögni a bajnoki meccsekre, mint a BL-re, de profi játékosként ugyanolyan komolyan kell venni az összes mérkőzést. Ha a koncentráció rendben van, akkor ki tudunk harcolni elegendő előnyt a szünetig, hogy később már ne kelljen futni az eredmény után.
− Már nyolc tétmeccset játszottatok az új edzői stábbal, illetve az új kerettel. Mi a legnagyobb különbség a tavalyi csapathoz képest?
− A legnagyobb különbség, hogy kevesebben vagyunk, így mindenkinek jut elegendő játékidő és tisztábbak a szerepek, hogy kinek, mi a dolga.
− A fiatalok mindenképpen több lehetőséget kapnak az idén. Hogy haladnak a srácok a beilleszkedéssel?
− A beilleszkedéssel nincs gond, a játéktudásukkal sincs, de nyilván még szokniuk kell a tempót. Pepének − irányítóként − kicsit nehezebb dolga van, főleg ebben a spanyol játékrendszerben, de alapvetően mindannyian jó úton haladnak, a tehetségük és a szorgalmuk megvan.
− Csütörtökön újabb fontos erőpróba vár a csapatra, a Kielce otthonába látogattok. Milyen meccsre számítasz?
− Nem is tudom, hányadik meccsemet játszom már Kielcében, a Talant elleni mérkőzések mindig nagy taktikai csatát hoznak. Nagyon jó a Kielce játékosállománya, igaz, az első fordulót sérülés miatt kihagyta a két Dujsebajev-fiú, de nem tudjuk, ellenünk játszanak-e majd. Nagy csatára számítok, de nagyon örülnék, ha el tudnánk hozni a két pontot.
Telekom Veszprém