2011. Feb. 25. Péntek, 16:23
Nagyon fontos fázisban vagyunk, talán a legfontosabban, hiszen a nyugat-európai csapatok szemlélete szerint a következő fordulóban, a csoport helyosztókon dől majd el minden. A mi következő két hetünk fokozatos és megfelelő nehézségű lesz, a dániai meccs kiemelkedő fontossága mellett a franciák elleni lesz a sorsdöntő mérkőzés nekünk, a továbbjutás szempontjából. Az, hogy a Koldingnál hogyan szereplünk, az az egymás elleni eredmény fényében borzasztó fontos, tehát a 3 gólos előnyünket tartanunk kell. Borzasztó nagy a különbség a csoportelsőként és a 2., 3. helyen továbbjutott csapatok következő feladatának nehézsége között, így azt gondolom, hogy a franciák elleni meccs óriási küzdelmet fog hozni, mindenképpen. Egyrészről nagyon fontos, másrészről túlmisztifikálni nem kell, nem szabad túlzott terheket rakni senkire. Azzal együtt, hogy tudjuk, hogy óriási jelentősége van, én egy középutat javaslok, teljes felkészülés, teljes koncentráció, teljes felelősség, és meg kell nézni, mit tudunk ebből a lehető legjobbat kihozni. Tehát így készülünk.
A Koldingról annyit, hogy láttam a múlt heti győzelmüket, látszott, hogy eufórikus állapotban vannak, közülük többen friss világbajnoki ezüstérmesek. Két keménykötésű idegenlégiósuk, Nikolics és Toromanovics a védekezésük tengelye, ők a garancia a megfelelő keménységre. Világszintű szélsőjátékosaik vannak, és minden poszton olyan jól csengő nevekkel állnak fel, mint Garralda, vagy a dán sztárok, pl. Bo Spellenberg és Lars Cristiansen, meg a fiatal, erős átlövőjük, Mikkelsen, akiket a svéd Karlsson irányít majd, és hátul megfelelő kapusteljesítménnyel is rendelkeznek. Azt gondolom közel azonos erősségű a két csapat, az itthoni meccsünkön láthattuk, hogy ők jobban jöttek játékba, ebből aztán kialakult egy igen jó küzdelem, amit óriási csatában aztán a magunk hasznára tudtunk fordítani, néhány jó teljesítménnyel. A skandináv kézilabda iskola összes jellemzőjével találkozni fogunk, a beálló megjátszása, keresztmozgások, a hosszú passzos relációk, a hatos zóna elleni játékuk nagyon nagy sebességű, technikai perfekcióra épül, arról nem beszélve, hogy a lerohanásos támadásvezetésből - miután 1 embert cserélnek csak - a gólok 30-40%-t lőhetik. Ebben a zónában fog eldőlni ez a meccs, véleményem szerint, hiszen felállt fal ellen a 2 csapat közel azonos játékerőt képvisel. A kérdés az, hogy a védőjáték hogy tud felállni, és a rendezetlen védelmet/támadást hogy tudjuk kontroll alatt tartani majd, és esetleg abból még eredményesek is tudunk-e lenni.
Tegnap sajnálattal tapasztaltuk, hogy 3-4 játékosunk sérült, viszont örülhetünk annak, hogy Zsenyának lánya született. Ez egyszerűen emberi dolog, az ilyet irányítani nem lehet, de mindenképpen szükséges, hogy ott lehessen az apa egy ilyen eseménynél, így ő most 2 napot kapott arra, hogy meglátogassa a családját. Közben pedig Terzics, Fazekas, és Eklemovics Nikola sérülés miatt nem játszott Dunaújvárosban. Előbbiek derék-, utóbbi combsérüléssel bajlódik, sajnos, ezek nem olyan sérülések, amik 24 óra alatt rendbe jönnek, szóval magam is izgatottan várom, hogy milyen állapotban lesznek a srácok.