Mocsai Lajos Velenje meccs utáni elemzése

Egész héten nagy koncentráltsággal készültünk. Az edzéseket 10-11 mezőnyjátékossal tudtuk kezdeni, ez még a 6-6 elleni játék gyakorlására sem volt elég. Ez a tény az egész hét hangulatát meghatározta, a felkészülést teljes mértékben át kellet alakítani. Tovább nehezítette a dolgunkat, hogy az utolsó két edzést Nikola Eklemovic erős térdfájdalmai miatt nem tudta végigcsinálni, ezért nem tudtuk elvégezni azt a komplett munkát, amit szerettünk volna.

 

Azt gondolom, hogy győzelmünkkel az élet egy kis igazságot szolgáltatott, mert az ellenfélből mi voltunk jobban felkészülve. Azáltal, hogy nem volt balkezesünk, borzasztó sok variációt ki kellett próbálnunk, sőt lehetőséget adtunk arra is, hogy az első félidő végén balkezes játékos lendítse tovább a csapatot, aki ellen sajnos azonnal egy támadó faultot ítéltek, elbizonytalanodott és tovább már nem lehetett kísérletezni vele.

 

 

 

Nagyon jól sikerült, az átlövő játékosok forgatása, mindegyikük közel azonos gólszámmal tudta befejezni a mérkőzést, ráadásul a többi játékos között is nagyon jól eloszlottak a találatok. Ez nagy segítségünkre volt abban, hogy a hazaiak nem tudják a jobbkezes jobblövőnket beszorítani középre.

 

Eklemovics már az első félidőben jelezte, jelentősen megnőttek a fájdalmai. A szünetben megbeszéltük, hogy a második félidőt is Nikolával kezdjük, de a sérülése súlyosbodása miatt azt is egyeztettük, hogyan folytatjuk a második félidő első harmada után Sesummal.

 

Azok a stratégiai elemek, amiket gyakoroltunk – két kettes zárás, irányító befutás – rögtön nagyon eredményesnek bizonyultak, Csárli gólt tudott lőni balátlövőből, Terzic egyedül maradt a gyengébb fizikumú védővel szemben, így – még ha hibázott is – nagyon szép gólokat tudott lőni.

 

A szlovénok kapusát kielemezve láttuk, hogy nagyon nagy erőt tud felmutatni a félmagas lövésekkel szemben, sajnos nagyon sok lövést lőttünk oda, ahelyett hogy kivárás utáni láb alatti lövéseket, vagy pedig felső sarkos lövéseket alkalmaztunk volna. Ezzel elégedetlen voltam, de azt is tudni kell, ilyen agresszív nyitott védekezésnél, ha faultot kap a támadó játékos, akkor nagyon nehéz ezt pontosan megoldani.

 

Úgy gondolom, a védelmünkből kiváló Lapcevic nagyon komoly értéket jelent. Érződött, hogy a mélységi kitámadásoknál a beálló játékost többször megtalálták, amikor erre reagáltunk akkor a szlovénok ezt kihasználták, oldalirányban mögénk vitték a labdát, így többször megjátszották a szélsőjüket. Ez nyilvánvalóan gyakorlás kérdése, véleményem szerint túlzottan féltünk ebben az időben az átlövőktől, én szerettem volna egy kicsit defenzívebb, szaggatottig való kijövetelt és több oldalirányú mozgást.

 

 

A két beállóval való két kettes védekezéssel, azzal, hogy Terzic az elején többször nagyon keményen leütközött a balátlövőjükkel - utána ezt a feladatot Sulic végezte el nagyon keményen -, a mi akaratunk érvényesült összességében.

 

Egy ilyen hangulatú mérkőzésbe belecserélni nagyon nehéz, ez egy edzőnek óriási felelősség. Nagyon bíztam a Dejanban, aki a mérkőzés utolsó tíz percében hozzátette azt a pluszt amivel a mérkőzés eldőlt. Nándi hétméterest hárított és hátravannak még nagy feladatok, a következő ilyet Nándi fogja megkapni. Ezt a helyzetet mindenkinek meg kell érteni. Gratulálok Pericsnek a sorsdöntő hétméteres hárításához. Összességében az átlövésből lőtt gólok 50 %-ban a visszalépő védők miatt estek.

 

 

 

A csapatot óriási küzdőszellem jellemezte, nyilvánvalóan kevés volt az idő, hogy ezt a játékot tökéletesen felépítsük, ezen még sokat kell dolgoznunk. Kiemelném, hogy a csapat emberhátrányban nagyon sok labdát szerzett és ebből fontos gólokat lőtt. Végül, de nem utolsósorban nem lehet eléggé megköszönni azt a segítséget, amit a fantasztikus szurkolók nyújtottak ezen az estén. Sportszerencsével megnyertük ezt a nagyon fontos meccset, szerintem a döntetlen is nagyon jó eredmény lett volna itt a mai napon, mert egy nagyon jól játszó ellenfelet sikerült legyőznünk. A hazai csapatnak a bírók rövid időre megadták a lehetőséget a győzelemre (amikor hármas emberhátrányban játszottunk), ezzel ők nem tudtak élni, de a végjátékot sikerült kiélezetté tenniük.

 

Jövő héten ismét nagy mérkőzésünk lesz, ezúttal a Bosna ellen. Őket sem szabad lebecsülnünk, itt Velenjében is csak egy góllal kaptak ki drámai küzdelemben.