Mocsai Lajos évértékelője

A tavalyi bajnokság tavaszi idénye az ismert körülmények miatt nagyon különleges volt. A Marian tragédiája utáni időszak egy kifejezetten ismeretlen és nehéz feladat volt, amelynek megoldása mindenkitől emberfeletti energiát igényelt. Nagyon vékony volt az a mezsgye, amin a csapat és a vezetőség mozogni tudott annak érdekében, hogy megmaradjon a társaság teljesítőképessége.

 

 

Tavasszal visszatértünk Európa nyolc legjobb egyesülete közé, azt hiszem ez nagyon nagy rangot jelent a klubnak. Nagy eredménynek tekintem, hogy a Ciudad Real csapatát egy nehéz tétmérkőzésen sikerült legyőzni, ezt nem sokan mondhatják el magukról. Az egész tavaszi menetelés, a játék fantasztikus volt, amely a közönség és a csapat kapcsolatát még szorosabbá tette. A bajnokságot és a kupát sikerült elhódítanunk, úgy, hogy legnagyobb hazai riválisunkat, a Szegedet hatszor sikerült legyőznünk, így veretlenül lettünk aranyérmesek, ez az egyesület egész történelmében egyedülálló. Mindenkinek köszönettel tartozom aki segített a nehéz időszak átvészelésében, a közönségnek, a nagyon komoly magatartást tanúsító játékosoknak egyaránt.

 

 

A sikeres tavasz után a csapat az új játékosokkal kiegészülve hathetes felkészülésen vett részt, komoly szervezett munkát végezünk el. A felkészülés jól sikerült, hiszen az új játékosok - akik kulcspozícióba érkeztek - nagyon jól beépültek a csapatba. A legnagyobb igazolásunk tulajdonképpen az volt, hogy Marko Vujin visszavonta átigazolási kérelmét. Ennek legfőbb oka az volt, hogy úgy érezte, a Marian elvesztéséből adódó nehézségeket szerinte sehol a világon nem kezelték volna ilyen szinten, mint itt Veszprémben, így erkölcsi kötelességének érezte, hogy maradjon.

 

 

Mint azt már említettem, az új játékosok Fazekas Nándorral az élen jól beilleszkedtek, bár Nándi nagyon jó felkészülési munka és teljesítmény után hat hétig makacs sérüléssel bajlódott. Ebben az időszakban nehéz volt a versenyeztetését megoldani, de amint visszajött a sportformája, ez a probléma is megoldódott.

 

Terzic nagyon különleges harcmodorral rendelkezik, nagyon közel a falhoz, nagyon nagy nyomással kézilabdázik, sok olyan nem látványos játékelemet tud, amely nagy hasznára van a csapatnak. Óriási küzdő a védelemben, meghatározó személyiség kettes, hármas pozícióban is. A támadójátékban még szükséges a beilleszkedés további javítása, hiszen a nagyon sok helycserére, pozícióváltásra épülő játék, amit látni szeretnék, számára még újdonság. A kicsit statikusabb játék során hihetetlen gyors lábmunkával hozza helyzetbe a társait, a bejátszásai nagyon sokat érnek, a csapatnak komoly tempó és létszámelőnyös helyzeteket alakít ki. Nagyon nagyra tartom az ő ambícióját, dinamikáját és a töretlen küzdeni tudását.

 

 

Sulic személyében egy világszínvonalú beállóssal erősödtünk, aki a fizikai felkészültségtől, technikai tudástól a védőjátékig komplett tudással rendelkezik. Azt hiszem, hogy teljesítménye nem hagy semmilyen kívánnivalót maga után.

 

A csapat a Magyar Bajnokságban pontveszteség nélkül vezet, immáron közel két éve nem szenvedtünk vereséget bajnoki mérkőzésen, amelynek nem tulajdonítok különösen nagy jelentőséget, de azért mégis jelzi a csapat erejét. Az őszi fordulók során a játékosok mentalitása a lőtt és kapott gólok arányában tovább javult, ami azt jelenti, hogy mind a BL-ben, mind hazai viszonylatban messze a legkevesebb gólt kaptuk.

 

 

A szilárd védelem, a kiemelkedő kapusteljesítmény, és az a kombinatív játék amit a Veszprém - a közönséget az utolsó percig kiszolgálva - játszik, azt eredményezte, hogy mindenhol nagy szeretettel fogadják a csapatunkat.

 

Sajnos elég sok sérülés zavarta a munkát. Ezek a sérülések többnyire nem a mi kereteink között történtek, a szerb válogatottnál Lapcevic négy-öt hétig tartó sérülést szenvedett, Vujin pedig a magyar-szerb mérkőzésen szenvedett keresztszalag-szakadást. Marko kiesése nagyon komoly veszteség, de úgy gondolom, hogy stratégiailag és taktikailag sikerült a pótlását megoldani. Eklemovic is hosszú ideig bajlódott térdsérüléssel illetve izomzati problémákkal.

 

Továbbra is fennáll az a problematika, amit csak adminisztratívan lehet megoldani, ez pedig az, hogy a nem magyar játékosok közül négy rendelkezik külföldi státusszal a bajnokságban, ahol csak három játszhat mérkőzésenként, így mindig döntenem kell, hogy ki legyen a kimaradó, attól függően, hogy melyik csapattal mérkőzünk meg. Ez az egyik legfőbb annak, hogy Milan Mirkovic sok mérkőzésen nem került nevezésre.

 

 

Nagyon sok munka vár ránk, januárban a csapat egyik része világversenyen vesz részt a szerb és a magyar válogatottal. A többiek itthon maradnak velem, 5 hetes felkészülést fogunk végrehajtani, amit január 4-én egy hét egyéni munka után kezdünk el. Ifj. Kiss Szilárddal - az utánpótlásért felelős szakvezetővel – megbeszéltük, hogy az itt maradókat 6-7 utánpótlás játékossal egészítjük ki. Délelőttönként fizikai munka, súlyemelés és egyéni képzés lesz a program, délután pedig taktikai képzések lesznek. Terzic 18-án tér vissza hozzánk, mivel a bosnyák válogatottal kvalifikációs mérkőzéseken fog szerepelni.

 

Nagyon bízom benne, hogy a magyar csapat jól, a lehető leghosszabb ideig fog szerepelni az Európa Bajnokságon, így viszont nagyon kevés időnk marad arra, hogy az első BL meccsre felkészüljünk. A programot úgy időzítettük, hogy addig két hazai „felvezető” mérkőzést tudjunk játszani – a PLER és a Tatran Presov ellen -, hogy a Chambery és a Löwen elleni rangadóra megfelelő sportforma alakulhasson ki és újra együtt legyen a csapatunk.

 

 

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új évet kívánok mindenkinek! Közönségünket kérem, hogy szeressék és támogassák a csapatot úgy, ahogy eddig is tették. A szeretet, ami a csapat felé irányul szerintem egész Európában példa nélküli, nagyon nagy szükségünk van rá továbbra is. A támogatóinknak azt üzenném, hogy ebben a csapatban sok potenciál van még, hiszen az érezhetően egyre erősebb nemzetközi kézilabda életben is láthatóan megálljuk a helyünket. A klub vezetőinek pedig azt kívánom, hogy sok energiával, nagy ambícióval tovább tudják vezetni a klubot a sikerek útján, oly módon, ahogy az elmúlt évtizedekben tették. Bízom benne, hogy a megkezdett munkánkban sikerül tavasszal még egy kicsit előrelépnünk és a BL-ben és a legmesszebb juthatunk. Biztos vagyok benne, hogy a nézők egy szervezett, nagyon ambíciózus csapatot fognak látni tavasszal is, bízom benne, hogy a kreativitásunk tovább fejlődik, és remélem az EB-n egyik játékosunk sem szenved sérülést.