Löwen után, Csurgó előtt

Mindenképpen érdemes néhány gondolattal visszatérni a vasárnapi mérkőzésre. A találkozó előtt beszélgettem a német csapat menedzserével, aki elmondta, hogy a Löwen előtt két komoly cél van kitűzve ebben az évben. Az egyik, hogy dobogón szeretnének végezni a Bundesligában, a másik cél pedig a legjobb négy csapat közé kerülni a Bajnokok Ligájában.

 

Ellenfelünk hat nagyon jó képességekkel rendelkező átlövőt tudott nevezni a mérkőzésre, ezzel szemben mi négy belső játékost tudtunk variálni a támadásokban, ráadásul mindezt balkezes lövő játékos nélkül kellett megoldanunk. Ezeket azért emelném ki, mert a védekező taktikánkat ezek alapján kellett súlypontoznunk. Arra gondoltunk, hogy egy ilyen fontos mérkőzést nem a szélről lőtt gólok száma fog eldönteni, ezért inkább az volt a feladat, hogy a belső területeken játszó játékosok lehetőségeit letakarjuk. Bieleckit a mérkőzés elején 10-12 méterig próbáltuk letámadni, később ezt 9-10 méteren próbáltuk megoldani. Ennek a taktikának volt köszönhető, hogy Bieleckin kívül nagyon kevés gólt szereztek a belső játékosok, de nemcsak az átlövők és irányítók, hanem a beállósok is. Így a szélsőknek és Bieleckinek nagy nyomást jelentett az, hogy a helyzeteiket nagyon jó százalékkal kellett értékesíteniük ahhoz, hogy a csapatuk meccsben maradhasson ellenünk.

 

 

Mindannyian tudjuk, hogy nagyon nagy szükségünk van a kiemelkedő kapusteljesítményre, ezért arra szeretnék kérni mindenkit, hogy bízzunk a kapusainkban. A bizalomra talán a legjobb példa Omeyer esete volt a magyar válogatott elleni mérkőzésen, ahol 17 lövésből mindössze egyetlen egyet hárított, ennek ellenére a mérkőzés utolsó szakaszáig élvezte a bizalmat. A kapus pozíció egy bizalmi poszt, amely erősen igényli a szakvezetés és a közönség támogatását is. A vasárnapi összecsapáson Peric a bizalom mellett azért is maradhatott a kapuban, mert az ellenfél játékosainak jelentős része – az előbb említett belső játékosok – nagyon tartott tőle, így ilyenformán jelentős szerepe volt neki is a belső játékosok gólszegénységében. Ezért arra szeretnék kérni mindenkit, hogy ezen a területen támogassák a döntéseimet, amelyek mögött nem mindenki által látható okok vannak. Úgy vélem Peric az elmúlt évek teljesítményei alapján mindenképpen megérdemli a bizalmat, amelyet a szakvezetés megad neki. Biztos vagyok abban, hogy folyamatosan ki fog alakulni az a versenyeztetés Dejan és Nándi között, amely mindenki számára a legjobb megoldás lesz hosszútávon is.

 

Nagyon örülök a sok lerohanásból szerzett gólnak, és annak a stratégiai játéknak, amelyet ez ellen a hatos fal ellen nyújtottunk jobbkezes jobbátlövővel. Németországból – mind az edzőkollégák, mind a sajtó részéről – nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk, dicsérik a csapat kiemelkedő játékát, küzdeni tudását, illetve azt a fantasztikus hangulatot, amelyet a nézők varázsoltak az Arénába a mérkőzés alatt. Ebben a fantasztikus, támogató hangulatban a játékosok nagyon kreatív és eredményes játékot tudtak nyújtani, és a kritikus szakaszokban mindig volt valaki plusz erőt tudott adni, ez vezetett a sikerhez.

 

 

Szerdán a Csurgó ellen játszunk, amelyre a felkészülést már hétfőn elkezdtük egy súlyzós edzéssel. Kedden délelőtt egy kis nyújtás, lazító futás szerepelt a programban, mivel még mindenki érezte a BL ütközet fáradalmait. A Csurgó egy nagyon szervezett csapat, amely véleményem szerint az elkövetkező években a Tatabányával együtt az élmezőny közvetlen közelében fog tartózkodni. Több jó játékossal rendelkeznek, elég talán Buday, Józsa, Dömös és Oláh nevét említenem. A csapaton látszik Buday Ferenc munkája, széles taktikai repertoárral rendelkeznek, agresszív védekezésen alapul a játékuk, amelyhez modern támadójáték párosul. Természetesen ezt a mérkőzést is nagyon komolyan fogjuk venni, emiatt érdemes lesz a szurkolóknak kilátogatni az Arénába. Csütörtöktől kezdjük a felkészülést a szombati Velenje elleni csatára, amely a csoportelsőség szempontjából döntő fontosságú lesz.