Interjú Carlos Perezzel

 

Carlos Perez részese volt a Löwen elleni győztes KEK döntőnek 2008-ban, most pedig mint a Telekom Veszprém segédedzője fog összecsapni az „oroszlánokkal”. Csárlit az akkori KEK párharcól, illetve az eheti Bajnokok Ligája csoportrangadóról is kérdeztük.

 

Jó mérkőzés volt, hiszen a Löwen akkor egy fiatal csapat volt, de nagyon jól játszottak. Emlékszem, hogy mindenki nagyon jól teljesített nálunk, például Eklemovic és Peric. A visszavágó nagyon nehéz volt kint, de szerencsére itthon sikerült megverni őket. Szerencsénk is volt, mivel habár a Bajnokok Ligája csoportjából kiestünk sajnos, mégis európai kupában folytathattuk, amit végül sikerült is megnyernünk.

 

 

Kemény gyerek volt, kaptam is pár pofont tőle. Roggisch kemény védekező játékos volt, és most láttam nemrég, hogy ő is hasonló pozícióban van, mint én. Nehéz volt ellene játszani, hiszen fantasztikus játékos volt, a replica watches német válogatottban is szerepelt, nem is kevésszer. Jó kapcsolatban voltam vele, mint játékos, de emberileg nem nagyon ismertem, csak a pályán.

 

Nehéz. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem álmodtam erről a lehetőségről. Mindenki, aki ilyen hosszú ideig játszott itt szeretne egyszer segédedzői, vagy vezetőedzői pozícióba kerülni ennél a Klubnál. Nagy előrelépés ez nekem, és próbálok David Davistől minél többet tanulni, ahogyan próbáltam Gulyás Istvántól és Tombor Csabától is minél több fortélyt ellesni, amíg az utánpótlásban együtt dolgoztunk. Új számomra ez a szerepkör, de próbálok nap mint nap minél többet tanulni, és persze minél többet segíteni.

 

Idő kell annak az új rendszernek elsajátításához, amit Davis mester szeretne látni. A Szeged elleni meccsen is nagyon sokszor mérges voltam. Visszanéztük a mérkőzést, és bár jól ment a játék, de az utolsó húsz percre elfáradtunk, és ziccereket hagytunk ki. Az edzés jól megy a srácoknak, frissnek látom őket, jól rohannak és a hangulat is remek a csapaton belül.

 

Nem fogadható el más, csak a győzelem. Ehhez szerencsére biztosan segítségünkre lesznek a Szurkolóink.

 

 

Fotó: Ary György, Vörös Dávid