Hazai pályán

Az első hazai pályánk a Kádár utcai volt. A legtöbb (1800) néző a Napló tudósítása alapján az 1980.06.07-én megtartott Szilasmenti TSZ SK elleni NB I/B-s rangadón jelent meg. (29:19-es győzelmet arattunk.) Itt NB I-es meccset nem, de Magyar Népköztársaság Kupa (MNK) meccset játszottunk.

 

A Kádár utcai pálya 1977-ben

Forrás: Építők

 

Az első normál kézilabdapályát magában foglaló csarnokot, a Stadion munkacsarnokát 1978.11.04-én avatták egy Rába ETO elleni mérkőzéssel. (39:35-re nyertünk.) Maximum 500 ember fért el a nézőtéren. A szűk kapacitás miatt az 1981 márciusában zajlott MNK 12-es elődöntő mérkőzéseit zárt láncú adásban közvetítették a Stadion étterem 3 db tv készülékére.

  

A Stadion munkacsarnoka 1978-ban

Forrás: Építők

 

A Felszabadulás úti pálya 1981.04.11-én szintén egy Rába ETO elleni, (17:14-es győzelem) de már NB I-es meccsel kezdte meg egy éves működést. A 3000 fős nézőcsúcsot az utolsó Bp. Honvéd elleni mérkőzés hozta 1981.10.18-án.

  

A Felszabadulás úti pálya 1981-ben

Forrás: Napló

 

A Március 15. úti Sportcsarnokot 1982.04.14-én egy Szegedi Volán SC elleni MNK döntő visszavágóval avattuk. A mérkőzést 31:26 megnyertük, de a kupát a Szeged vitte haza.

 

Forrás: Napló

 

A nagyobb átalakítás után 2001.02.02-án a V-Tabak Pécsi KK ellen egy 26:15-ös győzelemmel tértünk vissza.

 

Forrás: Nemzeti Sport

 

A maximális 3000 fős nézőszámot háromszor érte el. Egyszer az FC Barcelona ellen 1998.02.21-én (33:28-as győzelem) és kétszer a Pick Szeged ellen 2005.05.21-én (25:20-as győzelem) valamint 2006.05.21-én (27:19-es győzelem).

 

A Veszprém Arénában az első meccset 2008.08.14-én KS Vive Targi Kielce ellen (37:28-ra nyertünk) 600 néző előtt tartották.

 

A Veszprém Arénában az első meccs

 

Ha minden igaz a nézőcsúcsot az idei Kiel elleni BL nyolcaddöntő visszavágón értük el, amikor 5500 fő zsúfolódott össze a lelátókon.

 

Lang Zoltán