Ezrek célkeresztjében: Celje

Találós kérdés is lehetne, a veszprémi férfi-kézilabdázás históriáskönyvében mi a közös, úgy-mond mi köti össze az alábbi dátumokat: 1992. május 17., 2002. április 27., 2008. május 10. és 2012. december 1.?! Az említett időpontokban megvívott idegenbeli csatákra közel ezer helyi sportbarát kísérte el városunk – külhoni parketten iparkodó – kedvenceit. Hétvégén a jó erőkből, tehetséges fiatalokból álló szlovén RK Celje PL vár a Bajnokok Ligája aktuális „halálcsoportjának” éllovasára, ám a fergeteges vendég-drukkerhad újabb sikerbe hajthatja Nagy Lászlóékat.

 

Húsz évvel ezelőtt a jogelőd Bramac VSE Münchenben játszotta le a KEK-döntő visszavágó-ját, a mieink a tízgólos hazai diadal után Bajorországban is térdre kényszerítették a TSV Milbertsho-fent. (27–20). Tíz év múlva a Fotex KCV-nek nem ment ilyen jól az SC Magdeburg oroszlánbarlangjában, a Bördelandhalle-ban az itthoni kétgólos előny birtokában 30–25-re kaptak ki, „átengedve” a németeknek a BL-trófeát. Négy éve a KEK-finálé visszavágóján a szintén német Rhein-Neckar Löwen fogadta az MKB VKC-t, ám az ellen fogadkozásainak dacára Marian Cozmáék emelhették magasba a serleget (28–28). Mannheimbe éppúgy ezernyi veszprémi szurkoló utazott el, mint a másik két helyszínre, s mint amennyi szombaton az 50 ezer lelket számláló szlovén városba készül.

 

 

Klubirodánk tájékoztatása szerint a szlovén fél által biztosított 850 jegy hamar gazdára talált mifelénk, ám információnk szerint holnap jó néhány MKB-szimpatizáns annak reményében kel útra, hogy a Zlatorog Aréna pénztáraiban vásárol tikettet. A hazaiaknak elvileg 450 bilétát kellett volna adniuk (létesítményük befogadóképességének tíz százalékát), ám mert az első két BL-fellépésükön foghíjasak voltak a lelátók – a spanyol BM. Atletico Madrid ellen 1300-an, a svéd IK Savehof ellen 2280-an voltak; a német THW Kiel ellen azért összejött a telt ház –, „megszánták” a magyar bajnokot és kupagyőztest. A veszprémi hívek állítólag öt busszal, több kisbusszal és több tucat gépkocsival vágnak neki a kirándulásnak. Az úton több pohár is összekoccanhat annak okán, hogy a Velux-cégcsoport által támogatott férfi kézilabda BL-ben érdekelt sportkörök szurkolótáborainak "javadalmazására" kiírt szavazást – s vele a háromezer eurós fődíjat – klubunk és a lengyel KS Vive Targi Kielce drukkerköre nyerte meg.

 

A veszprémiek fennállásuk során kétszer játszottak BL-mérkőzést Celjében, a Fotex KCV 1994-ben 24–21-re nyert, az MKB VKC 2008-ban (mikor Renato Sulic és Mirsad Terzic a rivális sorait erősítette) azonban 28–23-ra kikapott. A Pick Szegedből ismert Vladan Matic vezetőedző csapata már nem olyan erős, mint 2004-ben, történetük legsikeresebb idényében, ám ne feledjük, Slavko Ivezic mester BL-első keretében olyan csillagok ragyogtak, mint Dejan Peric, Eduard Koksharov, Renato Vugrinec, Siarhei Rutenka, Zikica Milosavljevic, Miladin Kozlina és Uros Zorman. Utódjaik most úgy állnak négy ponttal – negyedik helyen – a BL-csoportjukban, hogy odahaza hat góllal kikaptak a hispánoktól, ám az északiakat és óriási meglepetésre a végső diadalra esélyes Filip Jicháékat legyőzték (31–28). A BL-hatosuk élén pontveszteség nélkül álló bakonyiakat is nagy becsvággyal várják, hovatovább: teher nélkül játszhatnak.

 

A Zlatorog Aréna tervei alapján készült Veszprém Arénában 32–22-re „mattoltuk” őket (ekkor kezdődött el a BL-hatosunkba tett „kiscsapatok” elleni tízes szériánk: –HCM Constanta 27–37; –IK Savehof 22–32, ill. 34–24), ám azon az összecsapáson időnként egészen jól tartották magukat. A könnyűnek indult hatvan perc izgalmas lett, még szerencse, hogy a fontos pillanatokban, az utolsó negyedórában kiütközött a rutintalanságuk, temérdek hibát vétettek és összezuhantak. A végén kijött a felek közötti tudásbeli különbség. Mifelénk azóta is mindenki tudja, hogy az akkori tízgólos siker csalóka, mert a pontokért meg kellett küzdenünk.

 

Hétvégén még hatványozottabban lehet számítani a 17-szeres szlovén bajnok és 15-szörös szlovén kupagyőztes harcosságára, szívósan próbálnak majd tapadni ránk. Carlos Ortega, az MKB VKC-t lépésről-lépésre építő szakember azt fejtegette, hogy a szlovén gárda személyében egy gyors, sokat futó és fiatal közösséget ismert meg (az előző évadban kilenc saját nevelésű játékosa volt a felnőtt keretnek), de a főként jó csapatjátékkal szolgáló vetélytársnak akadnak hiányosságai: mivel nincsenek magas embereik, a hatos fal ellen gondjaik adódhatnak.

 

 

Biztosan most sem adják olcsón a bőrüket, ám a fizikailag erősebb, az európai porondon szárnyaló veszprémiek ezúttal is kollektív munkával akarnak sikert elérni, hibázásra késztetni a tavasszal KEK-elődöntőbe jutott ellenfelet, mely jelenleg az RK Gorenje Velenje mögött második a szlovén bajnokságban. Ha legyőznénk a Pivovarna Lasko által 23 éve szponzorált, a sérült Peric-kapus, a sorból szintén kidőlt Luka Zvizej (balszélső), Lékai Máté (irányító-lövő), Borut Mackovsek (balátlövő), Gasper Marguc (a jobbszélső a kieliek elleni két meccsen 18 gólt lőtt), Ziga Mlakar (jobbátlövő), Alem Toskics (beálló) és Sebastian Skube (irányító-lövő) nevével fémjelzett, 1946-ban alapított klubot, legrosszabb esetben is másodikként zárnánk a BL-csoportunkat.

 

Ennek sikerülni is kell, mert a spanyolos stílussal „operáló”, a sérült Terzic-cel nem számoló MKB VKC jobb csapat náluk. Ám mert a feladat kötelező, egyáltalán nem lesz könnyű.