„Egyiptom tett azzá, aki ma vagyok”

Az ifjú egyiptomi jobbátlövő, Omar Yahia az európai kézilabdavilág egyik üstököse. Yaya – ahogy csapattársai szólítják – 2019-ben igazolt a Telekom Veszprémhez, miután bronzérmet nyert hazájával az U21-es világbajnokságon. Hamar megmutatkozott a tehetsége, mára a Veszprém egyik legmeghatározóbb alakjává nőtte ki magát. A tokiói olimpián és a SEHA-ligában is beválasztották az All Star csapatba.

− Miért választottad a kézilabdát?

− Édesapám is kézilabdázott, nagyon szerette a sportágat, és szívesen hallgattam a történeteit a pályafutásáról. Én öt-hat éves koromban kezdtem sportolni, sok mindent kipróbáltam, de végül a kézilabdát választottam.

− Volt még bárki a családban, aki kézilabdázott?

− Az öcsém Egyiptomban játszik. Mindketten nagyon mozgékonyak és versengő típusok voltunk, sok időt töltöttünk együtt, mindent megbeszéltünk. A mai napig igyekszem jó tanácsokkal ellátni, de ő is sokat segít, sokszor olyan észrevételei vannak, amire én nem is gondolnék.

− Volt vagy van esetleg példaképed?

− Kiril Lazarovra és Kim Anderssonra is nagyon felnéztem, egyrészt mindketten jobbátlövők voltak, másrészt a világ legjobbjai: gólokat lőttek, gólpasszokat adtak, és meghatározó egyéniségek voltak a pályán.

− Milyen nehézségekbe ütköztél, mikor még Egyiptomban játszottál?

− Nem szívesen beszélnék nehézségekről, hisz minden sportoló találkozik ilyesmivel pályafutása során. Ha Egyiptom kerül szóba, szívesebben beszélek az ország szépségeiről, mert mindent Egyiptomnak köszönhetek, a hazám tett azzá, aki vagyok.

− Nehéz volt alkalmazkodni a magyarországi élethez? Mi volt a legfurcsább számodra?

− Kulturális szempontból nem volt nehéz, de életemben először itt éltem egyedül. Eleinte megviselt az egyedüllét, Egyiptomban ilyen nem volt, a barátaimmal vagy a családdal töltöttem minden percet. Egy idő után megszoktam a magányt, de azért a mai napig sokat telefonálunk a családdal.

− Veszprém előtt a Zamalekben játszottál. Ott hogy érezted magad?

− Édesapám a Zamalekben játszott, így sokat jártam a meccseikre, kiskorom óta nekik szurkolok. A csapat korábbi játékosai a pályafutásuk végeztével is a klubnál maradnak, a tudásukkal és a tapasztalatukkal segítenek, nagyon családias a hangulat.

− A Zamalek után a Veszprémhez vezetett az utad, eleinte kölcsönben. Voltak ajánlataid máshonnan is? Miért választottad a Veszprémet?

− A Veszprém volt a klub, amely kapcsolatba lépett a Zamalekkel és teljesítette a klub által támasztott feltételeket. A Veszprém a világ egyik legnagyobb csapata, az álmom vált valóra azzal, hogy ilyen fiatalon ide igazolhattam.

− Az edződ, Momir Ilic elképesztő játékos-pályafutást tudhat magáénak, rengeteg trófeát nyert. Át tudja adni a tapasztalatát? Könnyebb így megérteni, hogy mit vár tőletek a pályán?

− Természetesen, Momo remek játékos volt. Igyekszik átadni ezt a tudást, hogy még jobb játékossá váljak, mégis hagy teret a fejlődéshez. Tudja jól, min megyünk keresztül, hisz ő is megélte mindezt.

− Lehet, hogy épp te leszel a „titkos fegyver”, a klub első BL-győzelmének letéteményese?

− Nagyon jó formában játszunk. Egyre nagyobb és nagyobb szerepet kapok, érzem a bizalmat és a felelősséget is. Bízom benne, hogy meg tudok felelni az elvárásoknak, sőt, túl is tudom szárnyalni azokat.

− Jelent bármiféle nyomást számodra a megnövekedett felelősség?

− Ez a fajta nyomás része a sportnak, ha nem tudsz megbirkózni vele, akkor nem lehetsz sikeres. Általában nyugodt vagyok a pályán, de motivációs szempontból fontos, hogy érzékeld a nyomást. Én kiskoromtól kezdve szokva vagyok hozzá, így ez soha nem okozott gondot.

− Egyiptom volt az első arab ország, amely a legjobb négy közé tudott jutni az olimpián. Nőhet ezáltal a sportág népszerűsége Afrikában?

− A világbajnokság óta egyre többen és többen követik a kézilabdát. Az olimpián elért eredményünk még tovább növelte a felhajtást, így egyre népszerűbb a sportág a gyerekek, fiatalok körében.

− Alig egy hónap telt el, mióta megnyertétek a SEHA-ligát. Mit tud adni ez a kupa a csapatoknak?

− A SEHA-liga mezőnye nagyon erős és kiegyenlített, ezáltal igazi erőpróbát jelentenek ezek a mérkőzések. Így többen is játéklehetőséghez juthatnak, ráadásul erős ellenfelekkel szemben.

− Dolgoztál már Roberto Garcia Parrondóval, az egyiptomi válogatott szövetségi kapitányával, aki korábban a BL-t és a SEHA-ligát is megnyerte a Vardarral. Ő a válogatott jó szereplésének kulcsa?

− Persze, Parrondo nélkül nem tartanánk ott, ahol. Szerencsés vagyok, hogy vele dolgozhatok. Hagy teret a kreativitásnak, amíg nem lógsz ki a rendszerből. Sokat fejlődtem mellette, és remélem, ez így lesz a továbbiakban is.

− Hol látod magad öt év múlva?

− Ha ugyanezt megkérdezed tőlem öt évvel ezelőtt, soha nem gondoltam volna, hogy itt fogok tartani. Most is csak azt tudom mondani, fogalmam sincs, hol leszek öt év múlva, remélem, nem is merek olyan merészet álmodni.

(Forrás: seha-liga.com)