"Egy játékosnak mindig optimistának kell lennie"

Akárhányszor kerestük eddig a kiváló hálóőrt, mindig csinált valamit, hol füvet nyírt, hol a házat szépítgette, de, hogy nem ült egy helyben, arra biztosan számíthattunk a telefonszám megcsörgetésekor. Most amikor sérülten hívtuk, akkor sem otthon ült tétlenül, hanem éppen gyógytornáról tartott hazafelé.

 

 

 

- A lábam egyre jobban van, bár terhelni természetesen még nem lehet. Viszont a gyógytornán a legerősebb feladatokat végzem, amit fekve lehet csinálni úgy, hogy a sérült részt nem éri terhelé, ezt azért kell csinálnom, mert így a csontok teljes összeforradásáig, nem halnak el azok az izmaik, amiket használni tudok. Szívem szerint siettetném a gyógyulást, de a csontok összeforradásának van egy szükségszerű ideje, ezt nem érdemes sürgetni. Két-három hét múlva lesz olyan állapotban a lábam, hogy egyáltalán ráléphetek, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy akkor azonnal be is állhatok a kapuba. Úgy tervezem, hogy egy hónap múlva már játszani szeretnék, de persze, egy ilyen sérülés teljes gyógyulási idejét megjósolni lehetetlen, a doki szerint persze korai lenne az, ha egy hónap múlva pályára lépnék. Egy játékosnak viszont mindig optimistának kell lennie, így én a lehető legkorábbi visszatérésben gondolkodom. A lelkem mostanra teljesen megnyugodott, csak előre nézek, nem foglalkozom a múlttal, szeretnék minél előbb edzésbe állni.

 

 

Arra a kérdésre, hogy mit szólni a fiúk vasárnapi teljesítményére a következő választ kaptuk (annyit azért itt előzetesen megjegyeznénk, hogy Nándi az elsők között volt, aki gratulált vasárnap a srácoknak):

 

- Sajnos nem tudtam élőben nézni, de azért a szöveges közvetítést követtem. Óriásit játszottak a fiúk, minden előzetes várakozást felülmúlt a teljesítményük. Remélem, szombaton is hasonló produkcióval rukkolnak ki, és akkor elmondhatjuk, hogy remekül startoltunk a BL-ben.

 

 

A búcsú előtt még megjegyeztük, hogy a tegnapi "kalandozásnál" mindenki sajnálta, hogy Ő nem lehet ott:

 

- Én is nagyon bántam, hogy nem lehetek ott, sokáig gondolkodtam azon, hogy elmegyek a fiúkkal. A program viszont meglehetősen hosszú volt, nekem még nagyon nem esik jól, ha sokáig kell lógatnom a lábam, így most erről lemaradtam, de ígérem a következő mókából már én sem fogok kimaradni.