Egy ismerős arc
− Sok nagy csatát megéltél már, a Barcelona játékosaként és a Veszprém edzőjeként egyaránt. Hogyan emlékszel vissza ezekre a párharcokra?
− Ha visszagondolok a játékos éveimre, a fantasztikus hangulat az első, ami eszembe jut. Edzőként mindössze kétszer játszottam a Barca ellen: a 2014-es bronzmeccsen, illetve a 2015-ös BL-döntőben. Így, hogy a szurkolók végre visszatérhettek az arénába, minden bizonnyal ezúttal is remek hangulatú, és reményeim szerint magas színvonalú meccset láthatunk majd.
− Nagy Lászlóval is beszéltünk a párosítás kapcsán, nagy örömmel idézte fel a közös emlékeket. Milyen volt a kapcsolatotok?
− Igen, Laci csapattársam volt Barcelonában, majd az egyik legmeghatározóbb játékosom lett Veszprémben. Nagyon jó, baráti a viszonyunk, a mai napig tartjuk a kapcsolatot, és időről-időre beszélünk.
− Milyen emlékeket őrzöl a veszprémi szurkolótáborról?
− Nagyon jó szívvel emlékszem rájuk, biztos vagyok benne, hogy örömmel fogadnak majd szerdán. Ugyan nem beszéltünk közös nyelvet, mégis mindig éreztem a felém áradó szeretetet. Csupa jót mondhatok a veszprémi közönségről.
− Mit vársz a szerdai mérkőzéstől?
− Nagyon nehéz meccsre számítok, a Veszprém hazai pályán mindig veszélyes, a PSG ellen is bizonyították. Erős a hatosfaluk, sokat futnak, nagyon nehéz dolgunk lesz. Momó is volt a játékosom, nagy fába vágta most a fejszéjét, de minden jót kívánok neki. Megvannak a saját ötletei, elképzelései, amit a spanyol stílussal igyekszik ötvözni. Nagy edző válhat belőle Veszprémben.
Telekom Veszprém