A Stregspiller interjúja Ljubomir Vranjessel

 

A Stregspiller.com interjút készített vezetőedzőnkkel, az alábbiakban a cikk magyar fordítását olvashatják.

 

Ezen a nyáron nagy változtatások mentek végbe a flensburgi kispadon hosszú ideig vezetőedzőként helyet foglaló Ljubomir Vranjes életében. A bosnyák gyökerekkel rendelkező egykori svéd válogatott jelenleg a Magyar bajnok Telekom Veszprémet irányítja és már nagyon várja a kihívást. Azonban az első pár napja nem ment olyan egyszerűen mint azt várta, hiszen egy kényelmetlen helyzetben találta magát – Aron Palmarsson értesítette a klubot, hogy nem kíván szerepelni Európa egyik legnagyobb csapatában. Ljubomir Vranjessel a Németországtól való búcsúról, az izlandi irányítóról és új csapatáról beszélgettem.

 

Nagyon nehéz volt mivel 11 év alatt szoros barátságok kötődtek, de főleg a gyermekeimnek volt nehéz. Mindig csatlakoztam hozzájuk, amikor foci vagy kézilabda mérkőzéseik voltak, már persze ha időm engedte. De ez már történelem – új korszakot kezdtünk az életünkben, amit már nagyon várunk.

 

 

Azt hiszem igen, mert én el tudom helyezni magamban ezt a költözést. A gyerekek csak a barátaikat látják. De én látom a gyermekeim jövőjét, és hogy mennyivel másabb lesz, hogy egy nemzetközi iskolába járhatnak majd. Ők talán még nem is látnak ennyire előre, de mi boldogok vagyunk emiatt, és ez biztosan segíti a jövőjüket majd.

 

Nos, ha kézilabdás szemszögből nézzük akkor az első nap nagyon jó volt, aztán a második elég viharosra sikeredett az egész Palmarsson ügy miatt, amikor mondhatni „lelépett”. De a többi dolog mind nagyon jól sikerült. Sok izgalom volt már az elejétől fogva, a játékosok is azonnal motiváltak voltak. A magánéletben természetesen mindig van egy kis bürokrácia, ha másik országba költözöl, de szerencsére minden jól megy.

 

Szólnak pletykák arról, hogy a Barcelonában szeretne játszani, de én nem vettem őket túl komolyan. Igazából a Veszprém Palmarssonnal sem tudta megnyerni a Bajnokok Ligáját. Az igaz, hogy kivételes játékos, de számomra a csapat fontosabb, mint egy sztár. Most sok sztár van a csapatomban, és mondjuk úgy, hogy együtt erősebbek, mint egy darab sztár.

 

Igen ez igaz, de mégis más. Kellemes meglepetés volt, hogy mennyire motivált mindenki és mennyi lelkesedést mutatnak. Főleg úgy, hogy a csapat egy kicsit öregebb, mint a többi. Itt nem 20-25 évesek játszanak, hanem inkább 30-35. Szóval ez eléggé meglepett, de ez egy jó csapat, és alig várom, hogy közösen elérjünk valamit.

 

 

Számomra mindig is a Bajnokok Ligája elhódítása volt a prioritás, és a csapatnak is ugyanazok a céljai mint eddig. Számomra ez mégis más egy kicsit mivel új vagyok a magyar bajnokságban. A Szeged nagyon jó és a Tatabánya is erős. Van még rajtuk kívül 1-2 elég jó gárda, amelyek jó szinten tudnak játszani. Legalábbis nekem ezt mondták. Számomra ez a fontos. Természetesen az a célunk, hogy kijussunk Kölnbe, és végre megnyerjük a Bajnokok Ligáját.

 

Nem, nem emelnék ki egy játékost, inkább az egész csapatot, mivel akkora minőség van bennük. Már észre vettem, hogy lehet velük játszani a kézilabdát, és itt a „játék”-on van a hangsúly. Látható, hogy gyorsan tanulnak az apróságokból. Az irányító pozícióban minőségi játékos van Lékai Máté személyében. Jól irányítja a csapatot a pályán. Azt hiszem jól elleszek vele.

 

Nagyon tisztelem a csapatot, mivel nem tudtam, hogy fognak majd reagálni. Ha kívülről nézed, van egy csomó sztár és idősebb játékos. Nem tudtam, hogy fognak együtt játszani, mint egy csoport, éppen ezért tisztelem őket ennyire. Most már elmondhatom, hogy egy összetartó közösség van itt Veszprémben. A 10 napos edzőtábor után azt kell, hogy mondjam, nem látom akadályát annak, hogy jó kézilabdát játszunk. Amikor azt mondom, hogy jó kézilabda, akkor a csoporton belüli légkörre is értem. Az öltözőre és a pályára is. Nagyon jó a hangulat.

 

 

Fotó: Vörös Dávid