"A rosszra nem is akarok gondolni.."

 

Elég kacifántosra sikerült a múlt hét. A Kielce elleni meccset még ki sem heverve már utaztunk is Oroszországba, nem a legjobb hangulatban, de nagyon elszántan. Sajnos a repülőtéren nem alakult szerencsésen az országba való belépés, mivel három játékosunknak (Terza, Sulic, Mirko) gondja akadt a papírokkal. Őket egy külön szobába elszeparálták, és várták a megoldást. Mi pedig a csomag felvevő szalag mellett foglaltunk helyet, és ott vártuk társainkat cirka 3 és fél óráig. Ezután, döntöttek úgy vezetőink, hogy már el kell indulnunk a szállodába, ahova este tíz után érkeztünk. Reggel 7-kor indultunk, és este fél 11-re értünk oda, nem volt egy kellemes út. Az említett 3 játékos valamikor éjfél körül ért a hotelba.

 

 

Másnap nem úgy sikerült a meccs, ahogy szerette volna sok ember. Nem lehet az utazásra fogni csak, sajnos nem tudtunk felnőni a feladathoz.

 

 

Az utóbbi 2 vereség miatt megnehezítettük a dolgunkat rendesen, hiszen az utolsó pillanatokra hagytuk a döntést. És ráadásul egy olyan meccsre, ahol az ellenfél az esélyesebb. Azért olyan fájó az elmúlt hetek történése, mert mindenki egyszerűbb feladatnak tekintette azokat. De ez már történelem.

 

Vasárnap kezdtük az edzéseket, a hét elején inkább erőszerzésen volt a hangsúly, most már speciálisabb feladatokat végzünk. Ahogy közeledik a hétvége, úgy fokozódik az izgalom a játékosokban is. Sorsdöntő lehet ez a mérkőzés. A rosszra nem is akarok gondolni, csak a pozitívummal foglalkozni. Az én véleményem szerint ez a hétvége rengeteget lendíthet a csapaton, kissé megtépázott hitünk megerősítheti újra, és egy olyan lendületet adhat, ami sokáig vezethet minket.

 

 

Tegnap edzésen a fejem mellett lőtt a Carlos, megtapasztaltam, hogy milyen erős keze van a saját kobakomon. Még mindig fáj a fejem tőle, szóval sokszor eszembe jut Charlie.

 

 

Bízom benne, hogy ahogy eddig is, most is fergeteges hangulat lesz szombaton, és a rengeteg szurkolónk, támogatónk boldog lehet szombat este velünk együtt!