A kézilabda ünnepe

Hamisítatlan kupahangulat uralkodott tegnap egész nap Veszprémben, hiszen reggel óta ellepték a várost a sárga-kékbe öltözött lengyel szurkolók. Jókedvük, barátságos viselkedésük a 2003/2004-es BL idényben ellenük játszott meccsek óta változatlan, így tegnap egy újabb fejezet került a Kielce – Veszprém kézilabda barátság történelemkönyvébe.

 

Az idei BL idény első hazai meccsének kezdetére teljesen megtelt a Veszprém Aréna, Mirsad Terzic már nagyon várta ezt a pillanatot, hiszen Veszprémbe való igazolása óta ez volt az első rangadó, amit az Arénában játszhatott:

 

- Fantasztikus volt pályára lépni a teltházas csarnokban! Óriási hangulatot teremtettek a szurkolók, nagyon örülök, hogy buzdításukat győzelemmel tudtuk meghálálni. Remélem, hogy nagyon sok hasonló élményben lesz még részem veszprémi pályafutásom során! - lelkendezett Mirsad.

 

Az első két forduló álmosabb kezdésével ellentétben álomrajtot vett a Veszprém, fantasztikus védekezés és védések után főleg gyors indításgólokkal 6-1-re (a hatból a másik új igazolás, Renato Sulic hármat vállalt) vezetett a hetedik percben, amikor a lengyelek legendás trénere Bogdan Wenta időt kért.

 

- A mérkőzés viszonylag nehéz volt, de nagyon jól kezdtünk és az első 15 percben a remek védekezésünknek és gyors támadásainknak köszönhetően nagyobb előnyre tettünk szert - értékelte a fantasztikus kezdést az első gólt szerző Ivan Lapcevic.

 

Használt az időkérés, kiegyenlítettebbé vált a játék (8-5), aztán Perke és az Iváncsik testvérek vezérletével újra elhúzott az MKB Veszprém (13-8). A félidő végéig tartottuk ötgólos vezetésünket, 16-11-es állásnál vonultak öltözőbe a csapatok.

 

A második félidőben folytatódott a kiegyenlítettebb játék, Lapac szerint azonban változott a játék képe, hiszen a második félidőre a támadójátékunk feljavult, a védekező teljesítményünk viszont visszaesett, majd kifejtette, hogy a jövőben ennél kiegyensúlyozottabb teljesítményre lesz szükség:

 

- Úgy gondolom, hogy az elkövetkező meccseken sokkal jobban kell játszanunk, méghozzá 60 percen keresztül. Rengeteg lehetőség rejlik a csapatunkban, mindenki képes arra, hogy jobban játsszon.

 

A 40. percben 21-14-nél már hét góllal vezetett csapatunk, ekkor főleg az Iváncsik Tamás helyett pályára lépő Gulyás Péter volt elemében.

 

Marko Vujin - tőle szokatlan módon - a második félidő közepén lőtte második gólját, utána azonban megállíthatatlan volt, összesen hétig jutott.

 

A Kielce próbálta faragni hátrányát, feljött 27-23-ra, innentől azonban veszprémi gálaelőadás következett és kialakult a 33-26-os végeredmény.

 

A Kielce igazolta jó hírét és eddigi jó szereplését, így nem csoda, hogy játékosaink, edzőink meccs utáni első mondata a lengyeleknek való gratulációé volt. A végére négy gólig jutó Mirsad Terzic így fogalmazott:

 

- Gratulálok a Kielcének, jó teljesítményt nyújtottak, de mi jobbak voltuk náluk, és megérdemeltük a győzelmet. A lengyelországi visszavágó nehéz meccs lesz, de kemény munkával fel fogunk készülni és győzni szeretnénk, ahogy minden meccsen, ahol pályára lépünk.

 

A két csapat tagjai külön kiemelték a csarnokban uralkodó hatalmas hangulatot, Lapac a sportszerű lengyel szurkolóknak is megköszönte a kézilabdaünnepet:

 

- A hangulat - mint mindig - most is nagyon jó volt, kiegészülve a szimpatikus lengyel szurkolókkal. Ha erősebb ellenfél érkezik hozzánk, akkor még jobb atmoszféra lesz az Arénában, ez pedig hihetetlenül sokat jelent: a közönség olyan, mint a nyolcadik játékos a pályán.

 

Mit lehet ehhez hozzátenni? Talán Mocsai Lajos gondolatait: „Az ilyen estékért érdemes dolgozni!”